Az Intimitás társasjáték mostantól 6 féle útmutatót tartalmazó füzetkével kerül forgalomba.

Cél a párkapcsolatok megszilárdítása, mert mi is lenne fontosabb a mai változó és félelemmel teli világunkban, mint egy biztonságot adó meghitt kapcsolat! Erősítve kitűzött célunkat, régi vásárlóinknak a játékszabály elektronikus frissítését ellenszolgáltatás nélkül küldjük. 

Egyre többen kezdjük felismerni, hogy az intimitás mennyire fontos indikátor egy kapcsolatban. Hogy a tudatosan megélt intimitásban egy pár összeolvadása joggal nevezhető egységélménynek!

Intimitás. Összeolvadás. Egységélmény. Szavak. Mindannyian mást értünk alattuk. De hogy kell érezni? Hogy kell tudatosan megélni? Önmagunkat átadni, de nem feladni! 

Abban a korban, amikor ránk telepszik az elvárás az önmegvalósításra, amikor a többség önigazolást keres saját taposómalmára, nagy teljesítmény, ha meg tud állni az ember néhány percre, lép egyet hátra és képes a komfortzónájából kimozdulva a párjára figyelni. Ennek a lehetőségét kínálja ez a játék. Minden perc, amit a párunk örömére cselekszünk, megtérül! 

Közben megtanulunk párunk bőrével tapintani, kedvesünk szemével látni, partnerünk fülével hallani, szerelmünk szívével érezni.

Az intimitás tanulható. Ezt vallja a játékot ajánló Portik-Bakai Melinda szexuálpszichológus is. Érdemes próbálkozni, mert aki egyszer megélte az érzést, amire a játék alapoz, minőségi ugrást tapasztal majd az életében. Olyan végtelen töltésre kapcsol, ami a szeretetteljes, derűs élet nélkülözhetetlen összetevője. 

Ajánlom az Imitás játékot minden harmóniában élni vágyakozónak:

Szeretnéd megtapasztalni a szeretetben való létezés végtelen csodáját, az egységben való létezést? A pároddal való együttlét minden egyes alkalommal ennek a lehetőségét hordozza. Sikerült rátalálnod és ezzel együtt a saját korlátaidat áttörni, lebontani?

Elgondolkodtató kérdések, de a válaszok mindannyiunkban ott vannak, hajtanak előre az ismeretlenbe, mint ahogyan nyíló virágról az érett virágport sodorja lengén az esti szellő. És, ha bibét talál, akkor megtörténik az élet legnagyobb misztériuma. De vajon csak ennyi lenne számunkra is a tanulság?

A fizikai, létező világunkban az érzékszerveinken keresztül felfogható valóság mondhatjuk, hogy ennyi. És mi van azzal a valósággal, amit az érzelmeinken keresztül a lelkünk érez, és az elménk próbál nekünk lefordítani, hogy képesek legyünk felfogni az érzést, hogy meg tudjuk érteni? A fordítás alatt viszont pont a lényeg tűnik el. Egy korlátlan valóságot bekorlátozunk az elme számára felfoghatóra.

De mi történik akkor, ha elengedjük azt az igényünket, hogy megértsük, ami történik? Egyszerűen hagyjuk: történjen, aminek történnie kell. Hagyjuk az érzéseket áramlani gondolatok és racionális magyarázatok nélkül. És megtörténik! Először csak nagyon rövid időre, néhány másodpercre, aztán egyre jobbak, ügyesebbek leszünk benne. Akarni nem kell, sőt, ha akarattal próbálkozunk, akkor saját korlátainkba ütközünk. Legyen elég azt tudnunk, hogy nem kell semmit sem tudni. Az egység érzése a legkönnyebben a párunkkal élhető meg és nem is akárhogyan. Maga a felfokozott boldogságállapot, amit nem egyedül él meg az egyén, hanem együttesen, osztozva egymás élményében.