Posted on Hozzászólás most!

Egy jó hazugság

egy jő kis hazugság

 A nyári esőben az a jó, hogy langyos és váratlan, gondolta Zita. Egy jó záporba nem hal bele senki főleg július közepén, amikor már napok óta fullasztó volt a hőség. A macska sem evett, sem ivott, csak lézengett tálkája mellett. Azt viszont megfigyelte, hogy a verebek gyakran oda-oda settenkednek pár életmentő kortyért. Amikor a dörgés alábbhagyott és már csak erőteljesen zuhogott, lassult szívverése. Félt az égzengéstől, és hiába mondta neki bárki, hogy az csak egy hang. Persze, tudta, hogy az csak hang, de félelmetes hang.

Egy óra múlva a pályaudvaron kellett lennie, de az eső csak nem akarta befejezni erőszakos szereplését. Erre a hétre minden elromlott, ami elromolhatott. Hiába tervezte barátnőjével a győri kiruccanást, Erika belázasodott és élni sem volt kedve. Kocsija is felmondta a szolgálatot két nappal ezelőtt. Így új tervet kellett kovácsolni.

Nem szerette a változásokat. Vérbeli bika volt, aki foggal-körömmel ragaszkodott a megszokotthoz, még a rosszhoz is. Az ismerős posvány sokkal megnyugtatóbb volt, mint az ismeretlen, amely félelmetes pillanatainak ígéretével visszarántotta a tapasztalástól. Sose volt különösen bátor vagy céltudatos. Tette a dolgát, de nagy vágyak nem kavarták fel a mindennapjait.

Egy könyvesboltban dolgozott, ahol nem sok izgalmas történt. Bezzeg, ha Londonban élne, gondolta sokszor, akkor talán besétálna egy híres ember, ahogy Julia Roberts is abban a filmben. Vele ez nem nagyon fordulhatott elő, mert a bolt a belváros egy kis utcájában volt, idegennyelvű könyveket nem árultak, így Hugh Jackman-re nem igazán lehetett számítani. Gerard Butlerre sem, pedig nem kérette volna magát túlságosan.

Erika, ha nem is nevette ki, azért megmosolyogta ezekért a gondolatokért. Negyven felett hogy lehet, hogy még mindig ilyesmiben reménykedik? A mozifilmek átmossák az ember agyát, jegyezte meg sokszor. Ahelyett, hogy nyugton maradnának  egy bizonyos kor után elképzelik, hogy ki kell nyitniuk a világot, amely már rég bezárult számukra. Ezzel nem azt akarta sugallni, hogy mindenki maradjon a fenekén, csak annyit, talán érdemes lenne a földön járni, mert szárnyak nélkül nagyot lehet esni.

Erika komoly mandulagyulladással feküdt most otthon, és nem rángatta le Zita szárnyalásra kész fantáziáját. Az eső nem csendesedett, így amikor a taxis dudált érte, sejtette, hogy el fog ázni, míg a kerti úton kivonszolja a bőröndöt. Világoskék ruhája szélét azonmód felkapta a szél és kis híján a nyakába rántotta, ahogy kilépett az ajtón. Nyár van, jegyezte meg ironikusan magának.

egy jő kis hazugság

A taxis épp csak biccentett neki. Gyorsan felkapta az apró bőröndöt és a csomagtartóba tette.

– A Keletibe? – kérdezte, pedig tudta a választ.

– Igen. Ha lehet, siessen kérem, mert még jegyet sem vettem! 

– Hűha, az most nem lesz egyszerű, lezárások vannak arrafelé – húzta sapkáját szemébe a férfi. Nem tűnt túl derűsnek, de Zita sem volt társalkodós kedvében. Mit fog csinálni két napig a városban, ahová nem is vágyott különösebben? Erikával biztosan szórakoztató lett volna, végigették volna az összes cukrászdát, de egyedül nem tűnt nagy szórakozásnak. A pénzt azonban nem hagyhatták veszni.

A csendes nyári eső végre valahára csillapodni kezdett, amikor a rákospalotai kis utcából kikanyarodott a kocsi. Gurult pár métert és megállt. Zita felriadt gondolataiból.

– Mi történt? – kérdezte.

– Nem tudom. Ilyesmi nem szokott előfordulni. Nem rég voltam műszakin… – válaszolta a férfi és kiszállt. Felnyitotta a motorháztetőt és hosszú perceken át babrált valamivel.

– El fogok késni – szólt ki idegesen.

– Ne aggódjon, azonnal beszólok a központba. Azzal elővette a telefonját és intézkedett. Zita nem hallott, mit mond, de azt meg kellett állapítania, hogy jó feneke van. Csak ennyit látott belőle, és ez a látvány nem volt ellenére. Zavarba is jött a gondolattól, mert ő a nem olyan fajta kategóriába sorolta magát. Már tíz éve elvált és pár futó kapcsolaton túl nem gondolt a szerelemre. Csak a filmeket falta, ahol minden kerek és egyszerű volt.

– Nem értem – zsörtölődött a férfi. Negyvenes lehetett ő is, fehér inge takarásából előviláglott barna bőre.

A nő kibámult az ablakon, az járt a fejében, odafönt nagyon ellenzi valaki ezt az utazást. Semmi az égadta világon nem segíti útját. Másfél órányira volt Győrtől, mégis egy világ választotta el. A másik taxi sem akart megérkezni. Legszívesebben elsírta volna magát, de az sem segített volna.

– Ne haragudjon, de mi az ördög történik? Nem a világ végén vagyunk! – csattant fel váratlanul.

– Abszolút megértem, érthetetlen, hogy miért nem ér ide egyik kollégám sem.

A férfi bosszúsan a telefonja után nyúlt, de volt az arcán valami hamiskás mosoly, amit Zita nem vett észre. És a felmentő sereg csak nem érkezett meg. Az indulásig nem volt több, mint tizenöt perc. Tudta, hogy ezt a vonatot most lekéste, de majd a következővel elmegy. Rugalmasság, mondta magának. Nem fog belehalni.

A taxis ezalatt telefonált, közben párszor a nőre nézett, majd úgy tett, mintha a motor körül babrálna. Látta, hogy az nem ideges már, és mélybarna tekintetét a környező házakon nyugtatja. Szép, állapította meg. Nagyon szép, de nem tudja magáról. Azt hiszi, hogy megöregedett, pedig csak az önbizalma csappant meg az évek folyamán.

A férfi megint somolygott a bajusza alatt és finoman megsimogatta a szakállát. Még hasonló sem fordult elő életében. Talán valaha, a diszkós korszak kellős középén, amikor kamasz volt, tetszett meg neki valaki első látásra. Erre itt ez a kis nő, aki azt mondta neki, hogy Győrbe utazik, de egyedül, mert a barátnője beteg lett. Már ez a feltétlen bizalom is, amivel a tudtára adta, nagyon tetszett neki. Nem volt cserfes vagy folyamatosan pofázó, mint sok utasa, inkább az a fajta, aki akkor beszél, ha van mondanivalója. Rövid, szőkésbarna haja finoman keretezte világos bőrét. Vajon létezik olyan, hogy az ember azt érzi, nem szabad elengednie valakit? Ő abban a pillanatban ezt érezte. Kockáztatni akart egy idegen nőért, aki nem tudhatta, hogy a taxija felett ő rendelkezik, és nem jön senki helyette, aki a Keletibe viszi.

Lecsukta a motorház fedelét és nagy levegőt vett. Hazudni készült, méghozzá hatalmasat, és ehhez erőt kellett gyűjtenie. Érezte, hogy megfeszül nyakán egy izom, de már nem tudott kibújni a kényszer alól.

Beszállt a kocsiba és elindította. A motor felberregett. Természetesen semmi baja sem volt, ahogy fél órája sem.

egy jő kis hazugság

– Ne haragudjon a kellemetlenségért! – mondta kedvesen. – Látja, minden rendbe jött. Tudom, hogy lekéste az indulást, de cserébe meghívnám egy kávéra, amíg várakozik.

– Erre semmi szükség – hárított a nő. – Tudom, hogy van ilyen, ez egy furcsa nap.

– Csak egy kávé, hogy jobban érezzem magam a bőrömben, nagyon bánt a dolog! – kérte a férfi.

Zita belebámult az arcába, és végre láthatta a szemét.

Bólintott.

– Legyen! Bár valóban nincs rá szükség.

Dehogy nincs, gondolta a férfi, és megfogadta, hogy soha nem mondja el a nőnek, hogy a kocsinak az égadta világon semmi baja nem volt azon az esős nyári napon.

Imre Hilda

További történetek Imre Hildától:

Egy angyal, ha arra jár

Gyerekek és a szexualitás

Pulykatojás

Harminckilenc

Szex és a lélek

Hilda szerzői oldala: https://www.facebook.com/imrehildaszerzoioldala

Posted on Hozzászólás most!

Pulykatojás

Ria napja mindenben kivételes volt. Kivételesen mozgalmas és kivételesen borzalmas. Eleve nem indult kellemesen, mert kora reggel, miközben borotválta a lábát, megszaladt a penge. Persze, tudta ő, hogy nem kellett volna azzal kezdeni a napot, de egy forró nyári délelőttön ki akar gorillaszőrbe csavarodva a városban kajtatni? Márpedig neki annyi és olyan sűrű volt a szőr a lábán, mint egy igazi emberszabásúnak. Hetek óta nadrágban járt, nem volt kedve leszedni, úgyse látta senki. A szőr meg csak nőtt, burjánzott és tekeredett, mintha tápoldatozta volna valaki.

Pulykatojás
Pulykatojás…

Ha előző este Gerda nem szól neki, hogy buliba hivatalos és nem rángatja el, ha tetszik neki, ha nem, akkor biztosan nem fog bele a kényes műveletbe. Mondjuk egy bozótvágó lehet, hogy kisebb kárt okozott volna, gondolta pikírten.  Ahogy a zuhanyzóban állt és nézte a csordogáló vérpatakot, megint anyja hangja csengett a fülében: ez vagy, fogadd már el, mert ha nem fogadod el, akkor se változik semmi. A szőrös lábat és minden mást nem könnyű elfogadni…

A korai horror ezzel azonban nem fejeződött be, bár nem volt várható egy késes gyilkos a függöny mögött.  Amikor azonban sajgó bőrét krémezte, elengedett egy-két cifra káromkodást. Még, hogy a szépségért meg kell szenvedni! Azt kellene megcsapni, aki ezt a mondást kitalálta.

 Korán végeztek a munkában és rávette az egyik kolléganőjét, hogy menjenek el vásárolni. Mindenekelőtt alapozót akart venni, mert a szeplőit mindenképp el akarta rejteni. Annyi volt a fején, hogy hozzá képest a pulykatojás kopár sivatagnak tűnt. Sose értette, neki miért jutott a környék összes szeplője, amikor a családban senkinek sem volt, de öccse mindig megnyugtatta azzal, hogy ő a postástól van. És a postás valóban szeplős volt. Ria nem díjazta keresetlen humort.

pulykatojás

Vett egy nagyon mattító, nagyon hatásosnak mondott, mindent elfedő csodakencét és mellé kapott ajándékba egy parfümmintát. Amikor felnyitotta, az mind ráfolyt a táskájára, ami azonnal elkezdett fakulni. Ezek után már nem volt kedve sehová menni. Ha Gerda nem csenget be érte, nem üvöltözik vele, hogy aggszűz marad, meg ilyesmi, akkor biztosan nem mozdul ki aznap. Az aggszűz annyira tetszett neki, hogy percekig ízlelgette a szót. Ki gondolta volna, hogy egy olyan életvidám, bolond lány, mint a barátnője ilyesmivel tud dobálózni, méghozzá hatásosan?  

Magára erőltetett egy semmilyen pólót, felvett egy szűk farmert és már készen is állt az indulásra. Arcát vastagon kente és való igaz, az alapozó csodát tett. Volt benne némi maszkszerűség, de kit zavar, ha egyetlen szeplő sem bírt a krém alatt érvényesülni.  A viaszbaba hatás némi riadalmat keltett Gerdában, de nem akarta elvenni barátnője kedvét, ha már rászánta magát az ismerkedésre.

A buli ötből hármas volt, de Ria nem unatkozott. Beszélgetett egy szerencsétlen vidéki lánnyal, aki először volt Pesten és azonnal eltévedt. Aztán leül mellé egy nagyon kövér fiú, ő tartotta szóval, miközben megevett négy pár virslit három szelet kenyérrel. Már tizenegy is elmúlt, amikor megérkezett a királyfi. Lova nem volt, de fehér pólóban érkezett és kék szeme beragyogta a szobát. Ria szerint. Mások nem látták ezt a királyfis belovaglást, de nem is számított. Úgy érezte, ha sokáig nézi, bevonzza. Ezt tanulta az egyik tanfolyamon. Csak eléggé kell vizualizálni. Ő pedig mást se tett, mint erőteljesen maga mellé próbálta varázsolni.

És működött a dolog, mert a fiú egy fél óra múltán mellé keveredett. Beszédes volt és lelkes. Ria szerelmes lett. Jó, ez túlzás, de egészen belelovalta magát az érzésbe, hogy egy ilyen srác kitünteti a figyelmével őt, a pulykatojást, akinek a lábát piros csíkok tarkítják nem feledtetve vele, hogy a gyantázás egyszerűbb dolog.

pulykatojás

Amikor a fiú felajánlotta hajnali négykor, hogy hazakíséri, nem sejtette, hogy az ágyban kötnek ki. Az én nem olyan lány vagyok-mondatot nem lehetett elmondani, főleg, mert pontosan olyan lány lett. Benn a lakásban még egy pillanatra eszébe jutott a lába, de azt gondolta elég sötét van ahhoz, hogy a fiú ne vegye észre. A sminket majd nem mossa le, és akkor nem derül ki, hogy mennyire pettyes a feje. Miután  aránylag józan ésszel kigondolta ezt, átadta magát a gyors gyönyörnek, amely sose volt rá jellemző. De a szerelem, vagy nevezzük bárminek, most igenis győzni akart a józanész felett. Úgy aludtak el, hogy észre se vették bekopogni a reggelt.

pulykatojás

Már dél volt, amikor a srác kinyitotta a szemét. Érezhetően nem tudta, hol van. Aztán eszébe jutott a vicces lány, aki nem akart kitűnni a tömegből, és pont ezért lett számára érdekes.  Elege volt már a sok üresfejűből, akikkel két értelmes mondatot sem tudott váltani. És Ria másnak tűnt, mint azok. Nem nevette ki, amikor elmondta, hogy újságírónak készül. Nem mondta el azt a mondatot sem, hogy az hülyeség, mert manapság mindenki ír, és mindenki piszok jónak képzeli magát. Hallotta ezt eleget otthon, főleg a bátyjától, aki szintén írással foglalkozott. Igaz dalszövegekével, de az mindegy.

Nézte a mellette fekvő, hullámos hajú Riát, akinek elfolyt a szemfestéke, és a bal arcán észrevett valamit. Apró barna pettyek bukkantak elő, mitől arca sokkal kislányosabbnak tűnt, mint az esti fényben. Ria megérezte, hogy figyelik. Úgy riadt fel, mintha ágyút sütöttek volna el mellette.

– Jesszusom – mondta.

– Nem, azért az mégse, de Gábor vagyok, ha még emlékszel rám – mondta a fiú.

– Nem az jesszusom, hanem a fejem. Nem kellene így látnod! – mondta Ria és fejére húzta a takarót.

– Te szeplős vagy? – kérdezte a kíváncsi vendég.

pulykatojás
Pulykatojás

– Igen.

–Tegnap nem vettem észre. Miért takartad el?

– Gyűlölöm a pöttyöket.

– Bolond csaj! – nevetett a srác. – Senki nem mondta még, hogy ettől különleges vagy?

– Pulykatojás vagyok – motyogta Ria a párna alatt.

– Egy nagyon nagyon különleges pulykatojás, akinek ideje levennie a maszkját!  – mondta a fiú jókedvűen.

Imre Hilda

További történetek Imre Hildától:

Harminckilenc

Szex, méhecskék, virágok…

Kocsiban vagy nem a kocsiban

Szex és a lélek

A hűség

Hilda szerzői oldala: https://www.facebook.com/imrehildaszerzoioldala

Posted on Hozzászólás most!

Harminckilenc

Születésnap

Kriszta ránézett az órájára és látta, hogy három perce betöltötte a harminckilencet. És ez egyben azt is jelentette, hogy vége az életének. Legalábbis anyja szerint. A negyvenes nő elhasznált, tudálékos és megtaposta az élet, mondogatta mindig. Ez valamelyest igaz is volt, persze, mert önmagából indult ki. Haragudott rá ezért a nyomorult ítéletért, de az ember nem válogathatja meg a szüleit, vagy ha igen, akkor ő csúnyán beválasztott. Mindenesetre úgy döntött, hogy születésnapján teljes restaurálásnak veti alá magát. Lesz abban műszempilla, műköröm, masszázs, egy kis edzés mindezek előtt és talán szauna is, de a legvégén koktélozni megy a legjobb barátnőjével egy menő belvárosi helyre. Vajon kell ennél több egy frissen elvált, gyerek nélküli nőnek?

Már hallotta is a választ a fülében: mi az, hogy? Pasi nélkül nem egész a nő, de gyerek nélkül pláne nem az. Tehát ha az egyik egy fél, a másik egy negyed, akkor Kriszta a maradék negyed emberként eldöntötte, hogy csakazértsem lesz szomorú. Vesz magának egy csinos ruhát is, olyan feltűnő pirosat, amitől az anyja szívinfarktust kap, ha meglátja.

Fél nyolc múlt tíz perccel, amikor elkezdődött a nagy nap. Az a nap, amely tökéletesre volt hivatott Krisztát fényesíteni.  Elment futni majd a közeli szalonban igénybe vette Gyula hatalmas kezeit, aki szétgyúrta rajta a felesleges hájat, de sajnos maradt belőle így is a derekán. Nem bánta. A ragyogó körmök és műszempillák után eszébe jutott, hogy a szauna most ugrott, mert nem akarta friss sminkjét leolvasztani. Amikor kikászálódott a kozmetikus székéből és egy könnyű pillantást vetett magára, megállapította, hogy jól néz ki. Jó, nem tökéletesen, de azért a látvány nem borzasztotta el.

A legvégére maradt a ruha. Az a dögös vérpiros, amit mindig is szeretett volna, de exférje valószínűleg kivágja, ha megveszi. Ahogy rótta az utcákat és kezdett fáradni, majdnem feladta. Egyetlen üzletben sem talált olyat, amelyikben úgy érezte volna, hogy övé a világ. De az utolsóban, ahogy az már lenni szokott, meglátta. Gyönyörű, sejtelmes anyaga pontosan ott domborodott rajta, ahol kellett, ott feszült, ahol szexis idomait láttatni kellett. Egyes egyedül a hasával nem volt kibékülve, de aztán, megrántotta a vállát és úgy döntött, ha kell, behúzott hassal üli végi a nap hátralévő részét, de megveszi.

 A próbafülke hamis tükre is mosolygott rá, ahogy végigmérte a negyvenhez közeledő nő minden porcikáját. Ekkor jutott eszébe, hogy ha ennyit illegeti-billegeti magát, lekési a koktélozást. Luca meg ideges lesz, mert a férje mindig beszólogat neki, ha nem ér haza időre.  Csak azért, mert olyankor nem gépezhet eleget, hisz ott a két gyerekük, és azok halálra nyaggatják.

Születésnap

Nem vette le a ruhát. Igaz, hogy a fekete cipő, amiben egész nap rótta a várost piszkosul feltörte a lábát, de aznap szép akart lenni. Sziszegve visszadugta lábát a topánkába és döntött, ma Julia Robertsként fog bevonulni az étterembe, ha fene fenét is eszik. A pénztáros nem tudta elnyomni kikívánkozó gunyoros mosolyát, de azzal a mondattal, hogy neki szülinapja van, elejét vette a megjegyzéseknek.

Kriszta a csodaszép sminkjében, piros, lekerekített műkörmében és árnyékot vető szempilláiban úgy vonult be a szálloda éttermébe, mint egy vérbeli nő, aki tisztában van azzal, hogy csodálják. Leült a bárpulthoz, és a pultos kérdésére csak annyit mondott, vár valakit. Szombat este volt, de az élet még nem kezdődött el. Kriszta nézte a ki-besétáló férfiakat, nőket, a sarokban egy kisebb társaság mulatozott, de Luca nem jött. Késett, mint oly gyakran. Hallgatta a kellemes muzsikát és várt. Aztán kért egy koktélt. Cosmopolitant. Látta a filmekben, hogy az a menő.

Belekortyolt, de elsőre nem volt elragadtatva tőle. Látta, hogy a pultos akkurátus mozdulatokkal törli a poharakat és a vendégeket figyeli. Meg is értette. Kriszta aznap szép volt. Mi több, gyönyörű. Lassan elfogyott a koktél, amikor meghallotta, hogy üzenete érkezett. Luca írta meg, hogy nagyon sajnálja, de a férje nem ér haza és bármennyire kérlelte, nem törődött azzal, hogy szeretne elmenni. Így le kell mondania a “randit”, de ígéri, hogy kárpótolja a szülinapost.

Kriszta kedve csak egy pillanatra csappant meg. A koktél jótékony hatása alatt nem érdekelte már semmi. Érezte a könnyű bizsergést, amit az italhoz nem szokott szervezete okozott neki. Legyintett, kért még egyet és elmosolyodott. Ez az ő napja volt.

A pult másik végében egy elegáns férfi szintén mosolygott. Tetszett neki a nő. Gyönyörűnek találta az új piros ruháját. Még a címke is rajta volt, a hátán lévő kivágásban fityegett. Tudta, hogy a nő mit sem sejt róla. Szívesen megszabadította volna a kínos papirostól, de nem akart ajtóstul rontani a házba. Viszont ismerkedésnek talán jó kiindulópontnak tűnt. Felállt és közelebb lépett. Kriszta rámeredt. A férfi elegáns zakója és csillogó szeme azonnal rabul ejtette. Hát még a koktélok ereje… Egyszer élünk, gondolta vidáman, és titkon abban reménykedett, hogy az ismeretlen megszólítja.

– Ne haragudjon, de el kell mondanom, hogy gyönyörű! – mondta a férfi, akár egy filmben.

születésnap
Születésnap

– Köszönöm! – pirult el a majdnem negyvenes nő.

– Meghívhatom egy italra ezen az ünnepen? Jól érzem, hogy ünnepel?

Kriszta kezében megállt a pohár. Vajon honnan tudja?

– Születésnapom van… – mondta tőle szokatlan nyíltsággal.

– Á, akkor a ruha az ajándék? – kérdezte a férfi. – Mit kér inni?

– Honnan tudja? Rám van írva?

– Majdnem – válaszolta az ismeretlen. – Kérnék a hölgynek még egy italt és egy ollót!  – fordult az őket mustráló, tolakodó tekintetű pultos felé.

Kriszta zavarba jött. Nem szokott idegenekkel inni, pláne nem olyanokkal, akik ollót is kérnek az ital mellé. Vajon mit akar tőle ez a férfi, aki ennyire közvetlenül letelepedett mellé. Aztán azzal nyugtatta magát, hogy valószínűleg megtetszett neki, hiszen egy olyan korú nő, mint ő is bejöhet valakinek.

– Hadd mutatkozzak be! Gergely vagyok. Marosi Gergely – mondta a férfi apró mosollyal a szája sarkában. – Isten éltesse és engedje meg szép piros ruhás hölgy, hogy megszabadítsam egy darabka papírtól!

– Micsoda? – kérdezett vissza az ünnepelt idegesen.

– Bízzon bennem és ne mozduljon!

születésnapi ismerkedés
Születésnapi ismerkedés

Azzal a Gergelynek nevezett pasas felállt, és egy gyors mozdulattal lenyisszantotta az árcédulát.

– Te jó isten! – suttogta Kriszta.

– Ne aggódjon, senki nem vette észre! – Azzal intett a pincérnek és kért magának is száraz martinit.

– Igyunk a megismerkedésünkre, kedves…

– Kriszta – fejezte be a nő. – Felejthetetlen lesz. Én, a címkés nő és maga…

A férfi elnevette magát és szeme megtelt fénnyel. Kriszta beleborzongott. Lehet, hogy a piros ruha mégiscsak szerencsét hoz, bár kissé kidomborodik a hasa benne?

Felemelte a poharat és valahogy eszébe jutott a Casablanca zárójelenete: lehet, hogy ez egy gyönyörű kapcsolat kezdete, kérdezte önmagától kissé módosítva azt a fránya mondatot. Aztán legyintett: ez a koktélos nő címkével a hátán című kapcsolat, módosította magában.

Imre Hilda

További történetek Imre Hildától:

Szex, méhecskék, virágok…

Kocsiban vagy nem a kocsiban

Szex és a lélek

A hűség

Eggyé lenni

Hilda szerzői oldala: https://www.facebook.com/imrehildaszerzoioldala/

Ha érdekel a szexuális felvilágosítás témája, olvass tovább>>.

Posted on Hozzászólás most!

Ismerkedés 2021-ben – Virtuális intimitás – a lehetetlent feszegetni

Ismerkedés nullázva
Ismerkedés nullázva

Te, kedves tizen-, huszon-, harmincéves hogyan ismerkedsz? Mi az, ami működik?

Szórakozóhely, sportesemény, edzőterem, buli, koncert, suli, egyetem, net. NET maradt. Covid19 vitt mindent, ami kézzel fogható.

Ismerkedés virtuálisan?

Maradt a virtuális tér. Sokaknak. A „jobbrahúzbalrahúz” és társaik. Chat, majd egy online találka után a személyes, ha sikerül. Működik a kémia? Megvan a vonzás? Nehezen derül ki, ha még egy gőzölgő kávét sem ihat az ember. Nem láthatja, a másik mennyire gáláns, mennyire mohó, követelőző, vagy éppen visszafogott. Séta a Dunaparton, tóparton, parkban. Persze esőben, fagyban tárgytalan. Első randi időjárásfüggő.

Azért a kreatív fiatalság megoldja, áthidalja ezeket a problémákat, de lássuk be, nem könnyű az ismerkedés manapság! Annak a korosztálynak, amelynek most próbálgatnia kellene a szárnyait, igazán nem jött jól a bezártság. Amúgy is nagy ellenség a virtuális tér, most meg kényszer! Arra is rátelepszik, aki alapvetően extrovertált egyéniség.  Ha ezt tetézi a szülők bárminemű félelme, akkor igazán nincs túl jó helyzetben a fiatal generáció.

Ismerkedés patikamérlegen:

– Hány és hány első csók maradt el! Hány és hány első randi, amiből akár házasság is lehetett volna! Hány tartalmas együttlét! Hány pajkos szemvillanás, őszinte nevetés! Megannyi félszeg kézfogás, tanulságos próbálkozás!

+ Elmaradt temérdek egyéjszakás kaland, az abortusz statisztika is egészen biztosan jócskán csökken, sok-sok lánykalélek megússza a bűntudatot. 

Az ismerkedés mérlege tehát ki sem billen. Vagy mégis?

Mit gondoltok? Komment ide…

Ismerkedés mérlegen

Hogyan segít a játék? Egyszerűen hívd meg egy partira!