A szeretkezés varázslatos dolog, de csak akkor, ha jól csináljuk. És nem akkor csináljuk jól, amikor remek teljesítményt nyújtottunk, hanem akkor, ha ég és föld között lebegve az együtt töltött idő alatt elfeledkezünk a percek múlásáról, a térről, a testünkről és olykor a lelkünkről is. Akkor leszünk benne jók, ha igazán tudunk adni és kapni. Nem könnyű ezt az állapotot elérni, de nem is lehetetlen. Csak valahogy ezt ritkán akarjuk tanulni. Úgy képzeljük, jön magától. Sajnos nem így van. Ahhoz, hogy fel tudjunk oldódni a másik testében, fel kell oldódnunk a lelkében is, de mindenekelőtt a sajátunkban. Az intimitás magas fokára akkor léphetünk, ha már nem arra figyelünk, hogy ki hogyan néz ki, van-e rajta titkolni való súlyfelesleg, vagy valami más, amit nem szívesen osztunk meg a partnerünkkel. Ha meg merjünk magunkat mutatni teljes valónkban, és nem félünk kimutatni a bennünk dúló viharokat vagy kétségeket, már feljebb léphetünk.